Nekem régebben egy értelmetlen köszönési formának tűnt ez a szó. Amióta viszont hallottam Gergely Alexandra (Szasz) történetéről, a "Szasz" szó a példaképemmé vállt, és ha kimondom ezt a szavat, rögtön egy gyönyörű lány jut eszembe, villan át az agyamon. Egy beteg, de gyönyörű lány, akiről soha nem látszott, hogy beteg. Mindig mosolygott, szép volt, és okos. Tisztelem és becsülöm emlékét a mai napig.