Szasz másfél évig küzdött betegsége ellen. A kór 2 hónappal a 18.-ik születésnapja előtt győzte le. Örökvidám, mosolygós lány volt, hihetetlen erővel küzdött a betegség ellen. Együttérzésem oka, hogy rendellenességgel születtem: a főereim megcserélődtek. Londonban műtöttek meg, megmentették az életemet. Ennek már 11 éve, de még mindig nem tudom elégszer elmondani, hogy mennyire hálás vagyok annak az orvosnak, aki megoperált, és egy új lehetőséget adott arra, hogy úgy éljem az életem, ahogy akarom. Bár eleinte  hetente jártam Belgrádba a kórházba, mégis mindenki nagyon örült, hogy élek. Meg is halhattam volna! Sok sorstársam van, sajnos. A tény, hogy akit nem műtenek meg időben, meghal, nagyon szomorú. Én a szerencsésebbek közé tartozom. Visszatérve Szandrára, elmesélem most, hogy mit gondolok róla.

Szasz próbált üzenni a világnak. Voltak, akik értették, és vannak, akik még ma sem értik meg Őt, a betegségét, a küzdelmének hihetetlen erejét és akaratát.

Amikor elolvastam Szandra blogját, sírva fakadtam. Úgy éreztem, mintha örök idők óta ismerném Őt, és az érzései is ismerősek voltak. (hiszen én is éltem át hasonló dolgokat.) A küldetésem ebben a pokoli világban, hogy megmutassam, Alexandra jó ember volt. Hitt a gyógyulásban, az orvosaiban, és mindenkinek köszönte a bíztatásokat. Utolsó napjaiban már nem írt a blogra. Volt, hogy helyette Anyukája, vagy testvére, Domi írt.

Szandra életének legrosszabb szakaszát, a betegségét... csak néztem, és gyűlöltem. Nem értem, miért kellett neki meghalnia?! Hiszen olyan sokáig élhetett volna még...

Szasz szép, okos és gazdag volt. Mégis elgoondolkodtató, amit a blogon írt:

"Szívesen cserélnék bárkivel, aki csúnya, aki szegény, aki buta, aki egészséges!"

Csodálom Szaszt. Neki volt ereje nyilvánosságra hozni betegségét, nem félt attól, hogy milyen vélemélnnyel lesz róla a társadalom. Sokan viszont félnek mások kritikájától, véleményétől. Alexandrát elfogadták úgy, ahogy volt, a betegségével együtt. De akik ellene voltak, azoknak nincs egy csepp szeretet sem a szívükben! Hihetetlen, hogy élnek még ilyen aljas, embernek nem nevezhető teremtmények a világon, akik egy olyan ártatlan lányt, mint Alexandra, elítélnek.